A MALAWI-TÓ
A világ kilencedik, míg Afrika harmadik legnagyobb édesvízi tava, Malawi, Mozambik és Tanzánia határán. Sokan Nyasza-tó néven is ismerik (Nyassa, a helyiek nyelvén azt jelenti: tó). Az 580 kilométer hosszú és 75 kilométer széles, 29 600 km2 területű tó átlagos mélysége 292 méter, egyes szakaszain viszont 700 méter mélységet meghaladó pontok is előfordulnak. A tavat kemény víz és 23 és 28 °C közötti átlaghőmérséklet jellemzi, víztérfogata 8 400 km3.
A malawi-tavi bölcsőszájú halfajok két vándorló folyami halfajból fejlődtek ki. A tóban élő afrikai sügérfajok száma meghaladja a 600-at is, de becslések szerint még több száz olyan faj van, ami felfedezésre vár.
Érdekesség: a Malawi-tó fenekén felhalmozódott üledékréteg vastagsága a legmélyebb pontokon eléri a 4 kilométer vastagságot. Ez azt bizonyítja, hogy Földünk egyik legrégebbi édesvízi taváról van szó, ami számítások szerint 3 és 20 millió év közé tehető.
A TANGANYIKA-TÓ
Afrika legmélyebb, valamint második legnagyobb édesvízi tava. A Tanganyika-tó egy úgynevezett hasadéktó, amely Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia és Zambia határán terül el. Észak-déli kiterjedése 673, míg szélessége 50 kilométer. Területe 32 892 km2. Átlagos mélysége 570 méter, legmélyebb pontja pedig közel másfél kilométer. A víz felszíni hőmérséklete átlagosan 25 °C, pH értéke 8,4-es érték köré tehető.
A víz, ahogyan a Malawi-tóra is jellemző, ásványi sókban gazdag. A tóban több, mint kétszáz őshonos, endemikus faj él, ebből jelenlegi ismereteink szerint közel kétszáz a Cichlidae családba tartozó faj. A sügérek voltak azok, amelyek leginkább képesek voltak tolerálni a kemény, lúgos kémhatású közeget, így nyilvánvaló tehát, miért is tudták ők a legnagyobb számban benépesíteni e két nagy tavat.